Tuji glasbeniki na transilvanskem dvoru Sigismunda Bathoryja
DOI:
https://doi.org/10.3986/dmd13.1-2.13Ključne besede:
Sigismund Báthory, Transilvanija, Marija Christierna von Habsburg, posvetila, italijanski glasbeniki, Giovanni Battista Mosto, Antonio RomaniniPovzetek
Transilvanski princ Sigismund Báthory (1572–1613), ki mu je bilo med 1590 in 1599 posvečenih pet beneških glasbenih tiskov, je imel v svoji službi številne tuje glasbenike. Veliko je bilo Italijanov, a tudi nekaj Nemcev in Poljakov. Trenutno je znanih ducat imen italijanskih glasbenikov, med katerimi je tudi skladatelj in urednik Giovanni Battista Mosto iz italijanskega Vidma ter organist in skladatelj Antonio Romanini iz Benetk. Zaposlitve njegovih tujih glasbenikov kažejo značilnosti, ki so vidne v poznejšem glasbenem življenju na transilvanskih dvorih v 17. stoletju in na nekaterih dvorih madžarskih aristokratskih družin.
Prenosi
Literatura
Balogh, Jolán. Kolozsvári kőfaragó műhelyek [The lapidary workshops of Kolozsvár]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti csoport, 1985.
Bárdos, Kornél. “Fejedelmi és főúri zeneélet” [The musical life of the princes and the high nobility]. In Magyarország zenetörténete (1541–1686), edited by Kornél Bárdos, vol. 2, 102–109. Budapest: Akadémiai kiadó, 1990.
Barlay, Ö. Szabolcs, and András Pernye. “Girolamo Diruta: Il Transilvano”. Magyar Zene 20, no. 1 (1979): 39–59.
Bascapè, Giacomo. Le Relazioni fra L’Italia e la Transilvania nel secolo XVI. Rome: Anonima Romana Editoriale, 1931.
Bethlen, Wolfgang (Farkas). Historia de rebus Transsilvanicis. Vol. 3. Cibinii (Hermannstadt): Hochmeister, 1783.
———. Historia de rebus Transsilvanicis. Vol 5. Cibinii (Hermannstadt): Hochmeister, 1789.
Büsching, Johann Gustav, ed. Jahrbücher der Stadt Breslau von Nikolaus Pol. Vol. 4. Breslau: Graß und Barth, 1823.
Caffi, Francesco. Storia della musica sacra nella già cappella ducale di San Marco in Venezia. Vol. 1. Venice: Antonelli, 1854.
Canal, Pietro. Della musica in Mantova. Venice: Antonelli, 1881.
Constantinescu, Radu. “Muzica în Transilvania 1438–1648”. In Studii de muzicologie, XVII, 143–178. Bucharest: Ed. muzicală a Uniunii compozitorilor din Republ. Soc. România, 1983.
Abbaffy, Erzsébet E., and Sándor Kozocsa, eds. Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából, Szamosközy István történetíró kézirata. XVII. század eleje [Contemporary Hungarian notices on the history of Transylvania, the manuscripts of I. Szamosközy. Beginning of the seventeenth century]. Budapest: Akadémiai kiadó, 1991.
Federhofer, Hellmut. “Matthia Ferrabosco”. Musica Disciplina 7 (1953): 205–233.
———. Musikpflege und Musiker am Grazer Habsburgerhof der Erzherzöge Karl und Ferdinand von Innerösterreich (1564–1619). Mainz: B. Schott’s Söhne, 1967.
Fleischman von Puntzelwitz, Peter. Kurtze vnd aigentliche Beschreibung des zu Regenspurg in diesem 94. Jar gehaltenen Reichstag. Regensburg: A. Burger, 1594.
Főkövi, Ludwig. “Die Zigeunermusik in Ungarn”. Monatshefte für Musikgeschichte 30, no. 12 (1898): 145–148.
Gárdonyi, Albert. “A Báthoryak és a Zeneművészet” [The Báthorys and music]. Muzsika 1, no. 6–7 (1929): 33–36.
Gaspari, Gaetano, ed. Catalogo della Biblioteca del Liceo Musicale di Bologna, vol. 2. Bologna: Libreria Romagnoli Dall’Acqua, 1892.
Kovács, András ed. Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei [The city protocols of Gyulafehérvár]. Erdélyi történelmi adatok, vol. VI, no. 2. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1998.
Haraszti, Emil (Emile). “Sigismond Báthory, Prince de Transylvanie et la musique italienne”. Revue de musicologie 12 (1931): 190–213. https://doi.org/10.2307/925616.
———. “‘Il Transilvano’ di Girolamo Diruta”. Corvina 6, no. 3 (1943): 117–127.
Horstmann, Angelika. Katalog der Musikdrucke aus der Zeit der Kasseler Hofkapelle, 1550–1650. Wiesbaden: Harrassowitz, 2005.
Király, Peter. “Giovanbattista Mosto – egy 16. századi ‘száguldó muzsikus’” [Giovanbattista Mosto, a ‘raging musician’ of the sixteenth century]. In Magyarország és Európa. Zenetörténeti írások by Peter Király. Budapest: Balassi Kiadó, 2003.
———. “An Internationally Renowned Virtuoso from Hungary: Valentin Bakfark”. In Music in Hungary: An Illustrated History, edited by János Kárpáti, 65–74. Budapest: Rózsavölgyi, 2011.
———. “Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában” [The Transylvanian court music at the time of the two Georg Rákóczis]. Századok 146, no. 5 (2012): 1227–1249.
———. “Foreign musicians and their influence in sixteenth- and seventeenth-century Hungary”. In A Divided Hungary in Europe: Exchanges, Networks and Representations,1541–1699, edited by Gábor Almási, 253–270. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 2014.
———. “Giovanni Battista Mosto figyelembe nem vett Báthory Zsigmondnak ajánlott zenei kiadványa 1590-ből” [A neglected music edition from 1590 by Giovanni Battista Mosto, dedicated to Sigismund Báthory]. Magyar könyvszemle 120, no. 4 (2004): 384–387.
———. “Giovanni Battista Mosto”. In Die Musik in Geschichte und Gegenwart, 2nd ed., edited by Ludwig Finscher, Personenteil, 12:540–541. Kassel: Bärenreiter; Stuttgart: Metzler, 2004.
———. “Valentin Bakfark – Anfangsjahre eines siebenbürgischen Musikers von europäischem Rang”. In Konfessionsbildung und Konfessionskultur in Siebenbürgen in der frühen Neuzeit, edited by Volker Leppin and Ulrich A. Wien, 201–210. Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 2005.
Kirkendale, Warren. The Court Musicians in Florence during the Principate of the Medici. Florence: Olschki, 1993.
Kramer, Friedrich. “Beiträge zur Geschichte der Stadt Bistritz in den Jahren 1600–1603”. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 12 (1875) 395–445.
Lindell, Robert. “Das Musikleben am Hof Rudolfs II.”. In Prag um 1600: Kunst und Kultur am Hofe Rudolfs II., 75–83. Freren: Luca Verlag, 1988.
Lukács, Ladislaus. Monumenta Antiquae Hungariae, 1587–1592. Vol. 3. Rome: Institutum historicum S. J., 1981.
MacClintock, Carol. “A Court Musician’s Songbook: Modena Ms. C 311”. Journal of the American Musicological Society 9 (1956): 177–192. https://doi.org/10.2307/829881.
Németh S., Katalin. “Erdélyi fejedelmi udvar Marchthaler útleírásában” [The Transylvanian court in the description of Marchthaler]. In Idővel paloták […] Magyar udvari kultúra a 16–17. században [Hungarian court culture in the sixteenth and seventeenth century], edited by Ildikó Horn and Nora G. Etényi, 331–339. Budapest: Balassi kiadó, 2005.
Petri, Mór, ed. Szilágy vármegye monographiája [Monography on the county Szilágy]. Vol. 2. N.p., 1901.
Sandberger, Adolf. Beiträge zur Geschichte der bayerischen Hofkapelle unter Orlando di Lasso. Vol. 3. Leipzig: Breitkopf & Härtel, 1895.
Senn, Walter. Musik und Theater am Hof zu Innsbruck. Innsbruck: Österreichische Verlagsanstalt, 1954.
Szilágyi, Sándor ed. Szamosközy István történelmi maradványai [Historical remainders of I. Szamosközy]. Vol. 4. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1880.
Veress, Endre. Erdélyországi pápai követek jelentései VIII. Kelemen idejéből [Reports of the papal legate from the time of Pope Clement VIII]. Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungariae illustrantia, ser. 2, vol. 3. Budapest: Franklin Társulat, 1909.
———, ed. Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţârii-Româneşti [Documents concerning the history of Transylvania], Vol. 4. Bucharest: Imperia Naţionăla, 1932.
Waldner, Franz. “Verzeichnis der Organisten Sänger und Instrumentisten am Hofe zu Innsbruck unter Erzherzog Ferdinand 1567 bis 1596”. Monatshefte für Musikgeschichte 36 (1904): 143–155.
Wallner, Bertha Antonia. Musikalische Denkmäler der Steinätzkunst des 16. und 17. Jhs. nebst Beiträgen zur Musikpflege dieser Zeit. Munich: Lentner, 1912.
Windisch, Éva V., ed. Kemény János és Bethlen Miklós művei [Works of J. Kemény and M. Bethlen]. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1980.
Zászkaliczky, Tamás, András Pernye and Szabolcs Barlay Ö., eds. Il Transilvano, Keyboard Music from the 16th and 17th Century. Musica per la Tastiera, 3. Budapest: Editio Musica, 1981.
Prenosi
Objavljeno
Kako citirati
Številka
Rubrike
Licenca
Avtorji jamčijo, da je delo njihova avtorska stvaritev, da v njem niso kršene avtorske pravice tretjih oseb ali kake druge pravice. V primeru zahtevkov tretjih oseb se avtorji zavezujejo, da bodo varovali interese založnika ter da bodo povrnili morebitno škodo.
Podrobneje v rubriki: Prispevki
