“Meja, ki deli in povezuje”

Spomeniki in komemoracije na slovensko-madžarski meji

Avtorji

  • László Balázs Mód Univerza v Szegedu, Filozofska fakulteta, Oddelek za etnologijo in kulturno antropologijo, Egyetem Street 2, H-6722 Szeged

DOI:

https://doi.org/10.3986/Traditio2019480104

Ključne besede:

slovensko-madžarska meja, spomeniki, spominska mesta

Povzetek

Avtor v razpravi analizira postopek postavljanja spominskih znamenitosti in spomenikov na slovensko-madžarski meji ter temeljne namene in motive. Po postavitvi obmejne skupnosti še naprej uporabljajo nekatere spomenike, kjer redno prirejajo komemoracije.

Prenosi

Podatki o prenosih še niso na voljo.

Literatura

Assman, Jan. 2011. Cultural Memory and Early Civilization: Writing, Remembrance, and Political Imagination. Cambridge: Cambridge University Press.

Borsos, Balázs. 2017. The Regional Structure of Hungarian Folk Culture. Münster: Waxmann.

Dömötör, Sándor. 1960. Őrség. Budapest: Gondolat Kiadó.

Gráfik, Imre. 2013. Határtalanul: Határon innen és túl. Pécs: Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.

Halász, Albert. 1998. Hetés és Lendvavidék kapcsolatai. Muratáj 1: 143–153.

Halász, Albert. 1999. Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

Halbwachs, Maurice. 1992 (1950). On Collective Memory. Chicago: University of Chicago Press.

Harlov-Csortán, Melinda. 2017. From the Borderland of the Iron Curtain to European and World Cultural Heritage. Folklore 70: 193–224. DOI: https://doi.org/10.7592/FEJF2017.70.harlov_csortan

Ilyés, Zoltán. 2010. Etnicitás és szimbolikus geográfia: A táj kisajátítása, különösen határvidékek, kontaktzónák esetén. In: Margit Feischmidt (ed.), Etnicitás: Különbségteremtő társadalom. Budapest: Gondolat – MTA Kisebbségkutató Intézet, 114–125.

Lendvai Kepe, Zoltán. 2005. Az uniós csatlakozás a muravidéki magyarok és szlovénok között. In: Zoltán Klamár (ed.), Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Aszód: A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 215–226.

Lendvai Kepe, Zoltán. 2007. Boldogulás Hetésben: Hetés falvai a történelem, a néprajz és az ökológiai antropológia tükrében. Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

Mohos, Mária. 2008. A Rábától a Muráig: A magyar-szlovén határtérség történeti-földrajzi vizsgálata. Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézet.

Nora, Pierre. 1989. Between Memory and History: Les Lieux de Mémoire. Representations 26: 7–24.

Turai, Tünde (ed.). 2015a. Hármas határok néprajzi értelmezésben. Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézet.

Turai, Tünde. 2015b. Határjárók és határ mellett élők: Hármas-határ helyzet Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében. In: Tünde Turai and Csaba Mészáros (eds.), Hármas határok néprajzi nézetben. Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 7–17.

Vedó, Attila. 2009. Magyarország államhatárának megjelölése 1947-től napjainkig. Rendvédelmi-történeti Füzetek 16 (19): 137–149.

Zhurzhenko, Tatiana. 2011. Borders and Memory. In: Doris Waste-Walter (ed.), The Ashgate Research Companion to Border Studies. Farnham, UK: Ashgate 63–84.

Zsiga, Tibor. 1999. “A vasfüggöny és kora”: Der Eiserne Vorhang und seine Zeit. Budapest: Hanns Seidel Alapítvány.

Objavljeno

2019-12-19

Kako citirati

Mód, L. B. (2019). “Meja, ki deli in povezuje”: Spomeniki in komemoracije na slovensko-madžarski meji. Traditiones, 48(1), 101–116. https://doi.org/10.3986/Traditio2019480104

Številka

Rubrike

ZAVAROVANA OBMOČJA OB SLOVENSKO-MADŽARSKI MEJI / PROTECTED AREAS ALONG THE SLOVENIAN-HUNGARIAN BORDER