“A Border that Divides and Connects”

Monuments and Commemorations on the Slovenian–Hungarian Border

Authors

  • László Balázs Mód University of Szeged, Faculty of Arts, Department of Ethnology and Cultural Anthropology, Egyetem Street 2, H-6722 Szeged

DOI:

https://doi.org/10.3986/Traditio2019480104

Keywords:

Slovenian–Hungarian border, monuments, memorial sites

Abstract

The study analyses the process of establishing memorial sites and monuments on the Slovenian–Hungarian border, along with their underlying intentions and motivations. Following their inauguration, some memorials have remained in use by the border communities, which regularly hold commemorations at the sites.

Downloads

Download data is not yet available.

References

Assman, Jan. 2011. Cultural Memory and Early Civilization: Writing, Remembrance, and Political Imagination. Cambridge: Cambridge University Press.

Borsos, Balázs. 2017. The Regional Structure of Hungarian Folk Culture. Münster: Waxmann.

Dömötör, Sándor. 1960. Őrség. Budapest: Gondolat Kiadó.

Gráfik, Imre. 2013. Határtalanul: Határon innen és túl. Pécs: Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.

Halász, Albert. 1998. Hetés és Lendvavidék kapcsolatai. Muratáj 1: 143–153.

Halász, Albert. 1999. Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

Halbwachs, Maurice. 1992 (1950). On Collective Memory. Chicago: University of Chicago Press.

Harlov-Csortán, Melinda. 2017. From the Borderland of the Iron Curtain to European and World Cultural Heritage. Folklore 70: 193–224. DOI: https://doi.org/10.7592/FEJF2017.70.harlov_csortan

Ilyés, Zoltán. 2010. Etnicitás és szimbolikus geográfia: A táj kisajátítása, különösen határvidékek, kontaktzónák esetén. In: Margit Feischmidt (ed.), Etnicitás: Különbségteremtő társadalom. Budapest: Gondolat – MTA Kisebbségkutató Intézet, 114–125.

Lendvai Kepe, Zoltán. 2005. Az uniós csatlakozás a muravidéki magyarok és szlovénok között. In: Zoltán Klamár (ed.), Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében. Aszód: A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 215–226.

Lendvai Kepe, Zoltán. 2007. Boldogulás Hetésben: Hetés falvai a történelem, a néprajz és az ökológiai antropológia tükrében. Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet.

Mohos, Mária. 2008. A Rábától a Muráig: A magyar-szlovén határtérség történeti-földrajzi vizsgálata. Szombathely: Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Filológiai Intézet.

Nora, Pierre. 1989. Between Memory and History: Les Lieux de Mémoire. Representations 26: 7–24.

Turai, Tünde (ed.). 2015a. Hármas határok néprajzi értelmezésben. Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézet.

Turai, Tünde. 2015b. Határjárók és határ mellett élők: Hármas-határ helyzet Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében. In: Tünde Turai and Csaba Mészáros (eds.), Hármas határok néprajzi nézetben. Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 7–17.

Vedó, Attila. 2009. Magyarország államhatárának megjelölése 1947-től napjainkig. Rendvédelmi-történeti Füzetek 16 (19): 137–149.

Zhurzhenko, Tatiana. 2011. Borders and Memory. In: Doris Waste-Walter (ed.), The Ashgate Research Companion to Border Studies. Farnham, UK: Ashgate 63–84.

Zsiga, Tibor. 1999. “A vasfüggöny és kora”: Der Eiserne Vorhang und seine Zeit. Budapest: Hanns Seidel Alapítvány.

Downloads

Published

19.12.2019

How to Cite

Mód, L. B. (2019). “A Border that Divides and Connects”: Monuments and Commemorations on the Slovenian–Hungarian Border. Traditiones, 48(1), 101–116. https://doi.org/10.3986/Traditio2019480104

Issue

Section

ZAVAROVANA OBMOČJA OB SLOVENSKO-MADŽARSKI MEJI / PROTECTED AREAS ALONG THE SLOVENIAN-HUNGARIAN BORDER