Medical Geneticists’ Interpretations of Genetic Disorders in Roma Communities in Post-Socialist Hungary
DOI:
https://doi.org/10.3986/Traditio2025540201Keywords:
population genetics, race/ethnicity, Roma, public health, East Central EuropeAbstract
The article investigates the utilization of ethnic classification by human geneticists in Hungary, with a particular focus on the Roma minority. Drawing on qualitative expert-interviews, it analyzes how historically situated social imaginaries inform the production of genetic knowledge. The study explores how human genetics constructs heritable disorders as ethnic diseases, exposing the epistemological and ethical tensions inherent in translating sociocultural difference into biological terms.
Downloads
References
Allison, Anthony C. 2004. Two Lessons From the Interface of Genetics and Medicine. Genetics 166 (4): 1591–1599. DOI: 10.1093/genetics/166.4.1591.
Balázs, Péter, Christie L. Foley, Andrea Grenczer, and Ildikó Rákóczi. 2011. Roma és nem-roma népesség egyes demográfiai és szocioökonómiai jellemzői a 2009. évi szülészeti adatok alapján. Magyar Epidemiológia 8 (2): 67–75.
Bartucz, Lajos. 1954. Életkor és termet a nagykunsági magyaroknál. Biológiai Közlemények 1 (2): 73–82.
Bartucz, Lajos. 1955. A törzshossz variációja a felnőttkor egyes szakaszaiban a nagykunoknál. Biológiai Közlemények 2 (2): 89–96.
Béres, Judit. 2003. A magyarországi népesség genetikai rokonsága. In A Genom, ed. Egon Hídvégi, 171–186. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Cao, Antonio and Renzo Galanello. 2010. Beta-Thalassemia. Genetics in Medicine 12 (2): 61–76. DOI: https://doi.org/doi.org/10.1097/gim.0b013e3181cd68ed.
Charmaz, Kathy. 2003. Grounded Theory: Objectivist and Constructivist Methods. In Strategies of Qualitative Inquiry, eds. Norman K. Denzin and Yvonna Lincoln, 249–291. Thousand Oaks: Sage.
Charmaz, Kathy. 2006. Constructing Grounded Theory: A Practical Guide Through Qualitative Analysis. London: Sage.
Clarke, Adele. 2005. Situational Analysis. Grounded Theory after the Postmodern Turn. Thousand Oaks: Sage.
Czeizel, Endre. 1982. Mit várhatunk a magyarság genetikai kutatásától? Orvosi Hetilap 123 (37): 2271–2277.
Fehér, Miklós. 1954. Az antropológiai-örökléstani vizsgálatok alkalmazása apasági perekben. Biológiai Közlemények 1 (2): 83–103.
Fésüs, Gabriella, Martin McKee, and Róza Ádány. 2010. Roma integrációs politikák az Európai Unióban. Népegészségügy 88 (4): 311–319.
Flatz, Gebhardt, Endre Czeizel, and Sybille D. Flatz. 1984. A felnőttkori elsődleges laktózmalabszorbció prevalenciája Magyarországon. Orvosi Hetilap 125 (3): 147–151.
Gyukits, György, Andor Ürmös, Csilla Csoboth, and György Purebl. 2000. Fiatal roma nők véleménye az egészségi állapotukról és egészségügyi ellátásukról. Népegészségügy 81 (5): 17–27.
Harper, Peter S. 2008. A Short History of Medical Genetics. Oxford, New York: Oxford University Press.
Kakuk, Péter. 2013. A genomikai kutatások népegészségügyi aspektusai. In Népegészségügyi genomika, eds. Róza Ádány, Judit Sándor, and Angela Brand, 213–230. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kiss, István, Judit Béres, Zsuzsa Orsós, János Sándor, and István Ember. 2004. Daganatok iránti egyéni érzékenységet befolyásoló allélpolimorfizmusok vizsgálata magyarországi roma populációban. Magyar Epidemiológia 1 (1): 69–74.
Kósa, Karolina. 2009. A társadalmi egyenlőtlenségek népegészségügyi hatásai Magyarországon. Népegészségügy 87 (4): 329–335.
Kósa, Karolina, Beáta Lénárt, and Róza Ádány. 2002. A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota. Orvosi Hetilap 143 (43): 2419–2426.
Kósa, Zsigmond, György Széles, László Kardos, Karolina Kósa, Renáta Németh, Sándor Országh, Gabriella Fésüs, Martin McKee, Róza Ádány, and Zoltán Vokó. 2008. A telepszerű körülmények között élők összehasonlító egészségfelmérése. Népegészségügy 86 (1): 5–14.
Kosztolányi, György. 2000. Az emberi genom megismerésének egészségügyi és társadalmi kihatásairól. Orvosi Hetilap 141 (45): 2423–2425.
Lipták, Pál. 1954. Kecel-környéki avarok. Biológiai Közlemények 1 (2): 159–180.
McKusick, V. A. 2000. Ellis-van Creveld Syndrome and the Amish. Nature Genetics 24 (3): 203–204. DOI: https://doi.org/10.1038/73389.
MedlinePlus. Bethesda (MD): National Library of Medicine (US) [updated 1.2.2020]. BCKDHA Gene. URL: https://medlineplus.gov/genetics/gene/bckdha/#synonyms (accessed 17.5.2025).
MedlinePlus. Bethesda (MD): National Library of Medicine (US) [updated 1.2.2020]. TP53 Gene. URL: https://medlineplus.gov/genetics/gene/tp53/#references (accessed 18.5.2025).
National Library of Medicine. National Center for Biotechnology Information, NIH (US) [updated 5.5.2025]; GSTM1, glutathione S-transferase mu 1. URL: ncbi.nlm.nih.gov/gene/2944 (accessed 18.5.2025).
National Library of Medicine. National Center for Biotechnology Information, NIH (US) [updated 5.5.2025]; NAT2, N-acetyltransferase 2. URL: https://ncbi.nlm.nih.gov/gene/10 (accessed 18.5.2025).
Nemeskéri, János and Márta Deák. 1954. A magyarországi kelták embertani vizsgálata. Biológiai Közlemények 1 (2): 133–158.
Nemeskéri, János and Andor Thoma. 1961. Ivád: An Isolate in Hungary. Acta Genetica et Statistica Medica 11 (3): 230–250.
Németh, Krisztina, Klára Holics, Rita Újhelyi, András Váradi, and György Fekete. 1996. A cisztás fibrózis öt mutációjának vizsgálata a magyar populációban. Orvosi Hetilap 137 (17): 899–903.
Nussbaum, Robert L., Roderick R. McInnes, and Huntington F. Willard. 2007. Genetics in Medicine. 7th ed. Philadelphia: Saunders.
Quental, Sofia, Alfredo Gusmão, Pilar Rodríguez-Pombo, Magdalena Ugarte, Laura Vilarinho, António Amorim, and Maria J. Prata. 2009. Revisiting MSUD in Portuguese Gypsies: Evidence for a Founder Mutation and for a Mutational Hotspot within the BCKDHA Gene. Annals of Human Genetics 73 (3): 298–303. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1469-1809.2009.00518.x.
Raskó, István. 2015. Genetikai betegségek populációs frekvenciája. In Klinikai Genetika, ed. Éva Oláh, 143–151. Budapest: Medicina.
Raskó, István. 2022. Génrégészet. Budapest: Libri.
Raskó, István and Tibor Kalmár. 2003. Emberi populációgenetika, különbségek emberek között, politika nélkül. In A Genom, ed. Egon Hídvégi, 105–112. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Rex-Kiss, Béla and Endre Horváth. 1970. Vér- és szérumcsoport vizsgálataink eredményei (Fenotípus-, genotípus- és géngyakorisági értékek). Biológiai Közlemények 18 (2): 99–110.
Rex-Kiss, Béla and László Szabó. 1970. M-N Populációgenetikai vércsoport vizsgálatok. Biológiai Közlemények 18 (2): 111–121.
Rouse, Carolyn Moxley. 2009. Uncertain Suffering: Racial Health Care Disparities and Sickle Cell Disease. Berkeley, Los Angeles: University of California Press.
Roberts, Dorothy. 2011. Fatal Invention: How Science, Politics, and Big Business Re-create Race in the Twenty-first Century. New York, London: The New Press.
Sándor, Judit. 2013. A genetika népegészségügyi alkalmazásának jogi aspektusai. In Népegészségügyi genomika, eds. Róza Ádány, Judit Sándor, and Angela Brand, 233–254. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Schwartz Cowan, Ruth. 2008. Heredity and Hope: The Case for Genetic Screening. Cambridge: Harvard University Press.
Szemere, György and Lajos Csík. 1962. A veleszületett csípőficam örökletes és nem örökletes tényezőinek vizsgálata. Biológiai Közlemények 9 (2): 135–140.
Tóth, Sára and Hargita Hegyesi. 2007. Bevezetés a humángenetikába. Budapest: Semmelweis Kiadó.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Authors guarantee that the work is their own original creation and does not infringe any statutory or common-law copyright or any proprietary right of any third party. In case of claims by third parties, authors commit their self to defend the interests of the publisher, and shall cover any potential costs.
More in: Submission chapter
