Kako medicinski genetiki interpretirajo genetske motnje v romskih skupnostih postsocialistične Madžarske
DOI:
https://doi.org/10.3986/Traditio2025540201Ključne besede:
populacijska genetika, rasa/etničnost, Romi, javno zdravje, vzhodna in srednja EvropaPovzetek
Avtor na primeru romske manjšine preuči uporabo etnične klasifikacije pri genetikih na Madžarskem. S kvalitativnimi intervjuji s strokovnjaki analizira, kako zgodovinsko umeščeni družbeni imaginariji oblikujejo ustvarjanje znanja o genetiki. Raziskuje tudi, kako človeška genetika konstruira dedne motnje kot etnične bolezni, pri čemer razkriva epistemološke in etične napetosti, ki so neločljivo povezane s prevajanjem družbenokulturnih razlik v biološke pojme.
Prenosi
Literatura
Allison, Anthony C. 2004. Two Lessons From the Interface of Genetics and Medicine. Genetics 166 (4): 1591–1599. DOI: 10.1093/genetics/166.4.1591.
Balázs, Péter, Christie L. Foley, Andrea Grenczer, and Ildikó Rákóczi. 2011. Roma és nem-roma népesség egyes demográfiai és szocioökonómiai jellemzői a 2009. évi szülészeti adatok alapján. Magyar Epidemiológia 8 (2): 67–75.
Bartucz, Lajos. 1954. Életkor és termet a nagykunsági magyaroknál. Biológiai Közlemények 1 (2): 73–82.
Bartucz, Lajos. 1955. A törzshossz variációja a felnőttkor egyes szakaszaiban a nagykunoknál. Biológiai Közlemények 2 (2): 89–96.
Béres, Judit. 2003. A magyarországi népesség genetikai rokonsága. In A Genom, ed. Egon Hídvégi, 171–186. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Cao, Antonio and Renzo Galanello. 2010. Beta-Thalassemia. Genetics in Medicine 12 (2): 61–76. DOI: https://doi.org/doi.org/10.1097/gim.0b013e3181cd68ed.
Charmaz, Kathy. 2003. Grounded Theory: Objectivist and Constructivist Methods. In Strategies of Qualitative Inquiry, eds. Norman K. Denzin and Yvonna Lincoln, 249–291. Thousand Oaks: Sage.
Charmaz, Kathy. 2006. Constructing Grounded Theory: A Practical Guide Through Qualitative Analysis. London: Sage.
Clarke, Adele. 2005. Situational Analysis. Grounded Theory after the Postmodern Turn. Thousand Oaks: Sage.
Czeizel, Endre. 1982. Mit várhatunk a magyarság genetikai kutatásától? Orvosi Hetilap 123 (37): 2271–2277.
Fehér, Miklós. 1954. Az antropológiai-örökléstani vizsgálatok alkalmazása apasági perekben. Biológiai Közlemények 1 (2): 83–103.
Fésüs, Gabriella, Martin McKee, and Róza Ádány. 2010. Roma integrációs politikák az Európai Unióban. Népegészségügy 88 (4): 311–319.
Flatz, Gebhardt, Endre Czeizel, and Sybille D. Flatz. 1984. A felnőttkori elsődleges laktózmalabszorbció prevalenciája Magyarországon. Orvosi Hetilap 125 (3): 147–151.
Gyukits, György, Andor Ürmös, Csilla Csoboth, and György Purebl. 2000. Fiatal roma nők véleménye az egészségi állapotukról és egészségügyi ellátásukról. Népegészségügy 81 (5): 17–27.
Harper, Peter S. 2008. A Short History of Medical Genetics. Oxford, New York: Oxford University Press.
Kakuk, Péter. 2013. A genomikai kutatások népegészségügyi aspektusai. In Népegészségügyi genomika, eds. Róza Ádány, Judit Sándor, and Angela Brand, 213–230. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kiss, István, Judit Béres, Zsuzsa Orsós, János Sándor, and István Ember. 2004. Daganatok iránti egyéni érzékenységet befolyásoló allélpolimorfizmusok vizsgálata magyarországi roma populációban. Magyar Epidemiológia 1 (1): 69–74.
Kósa, Karolina. 2009. A társadalmi egyenlőtlenségek népegészségügyi hatásai Magyarországon. Népegészségügy 87 (4): 329–335.
Kósa, Karolina, Beáta Lénárt, and Róza Ádány. 2002. A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota. Orvosi Hetilap 143 (43): 2419–2426.
Kósa, Zsigmond, György Széles, László Kardos, Karolina Kósa, Renáta Németh, Sándor Országh, Gabriella Fésüs, Martin McKee, Róza Ádány, and Zoltán Vokó. 2008. A telepszerű körülmények között élők összehasonlító egészségfelmérése. Népegészségügy 86 (1): 5–14.
Kosztolányi, György. 2000. Az emberi genom megismerésének egészségügyi és társadalmi kihatásairól. Orvosi Hetilap 141 (45): 2423–2425.
Lipták, Pál. 1954. Kecel-környéki avarok. Biológiai Közlemények 1 (2): 159–180.
McKusick, V. A. 2000. Ellis-van Creveld Syndrome and the Amish. Nature Genetics 24 (3): 203–204. DOI: https://doi.org/10.1038/73389.
MedlinePlus. Bethesda (MD): National Library of Medicine (US) [updated 1.2.2020]. BCKDHA Gene. URL: https://medlineplus.gov/genetics/gene/bckdha/#synonyms (accessed 17.5.2025).
MedlinePlus. Bethesda (MD): National Library of Medicine (US) [updated 1.2.2020]. TP53 Gene. URL: https://medlineplus.gov/genetics/gene/tp53/#references (accessed 18.5.2025).
National Library of Medicine. National Center for Biotechnology Information, NIH (US) [updated 5.5.2025]; GSTM1, glutathione S-transferase mu 1. URL: ncbi.nlm.nih.gov/gene/2944 (accessed 18.5.2025).
National Library of Medicine. National Center for Biotechnology Information, NIH (US) [updated 5.5.2025]; NAT2, N-acetyltransferase 2. URL: https://ncbi.nlm.nih.gov/gene/10 (accessed 18.5.2025).
Nemeskéri, János and Márta Deák. 1954. A magyarországi kelták embertani vizsgálata. Biológiai Közlemények 1 (2): 133–158.
Nemeskéri, János and Andor Thoma. 1961. Ivád: An Isolate in Hungary. Acta Genetica et Statistica Medica 11 (3): 230–250.
Németh, Krisztina, Klára Holics, Rita Újhelyi, András Váradi, and György Fekete. 1996. A cisztás fibrózis öt mutációjának vizsgálata a magyar populációban. Orvosi Hetilap 137 (17): 899–903.
Nussbaum, Robert L., Roderick R. McInnes, and Huntington F. Willard. 2007. Genetics in Medicine. 7th ed. Philadelphia: Saunders.
Quental, Sofia, Alfredo Gusmão, Pilar Rodríguez-Pombo, Magdalena Ugarte, Laura Vilarinho, António Amorim, and Maria J. Prata. 2009. Revisiting MSUD in Portuguese Gypsies: Evidence for a Founder Mutation and for a Mutational Hotspot within the BCKDHA Gene. Annals of Human Genetics 73 (3): 298–303. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1469-1809.2009.00518.x.
Raskó, István. 2015. Genetikai betegségek populációs frekvenciája. In Klinikai Genetika, ed. Éva Oláh, 143–151. Budapest: Medicina.
Raskó, István. 2022. Génrégészet. Budapest: Libri.
Raskó, István and Tibor Kalmár. 2003. Emberi populációgenetika, különbségek emberek között, politika nélkül. In A Genom, ed. Egon Hídvégi, 105–112. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Rex-Kiss, Béla and Endre Horváth. 1970. Vér- és szérumcsoport vizsgálataink eredményei (Fenotípus-, genotípus- és géngyakorisági értékek). Biológiai Közlemények 18 (2): 99–110.
Rex-Kiss, Béla and László Szabó. 1970. M-N Populációgenetikai vércsoport vizsgálatok. Biológiai Közlemények 18 (2): 111–121.
Rouse, Carolyn Moxley. 2009. Uncertain Suffering: Racial Health Care Disparities and Sickle Cell Disease. Berkeley, Los Angeles: University of California Press.
Roberts, Dorothy. 2011. Fatal Invention: How Science, Politics, and Big Business Re-create Race in the Twenty-first Century. New York, London: The New Press.
Sándor, Judit. 2013. A genetika népegészségügyi alkalmazásának jogi aspektusai. In Népegészségügyi genomika, eds. Róza Ádány, Judit Sándor, and Angela Brand, 233–254. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Schwartz Cowan, Ruth. 2008. Heredity and Hope: The Case for Genetic Screening. Cambridge: Harvard University Press.
Szemere, György and Lajos Csík. 1962. A veleszületett csípőficam örökletes és nem örökletes tényezőinek vizsgálata. Biológiai Közlemények 9 (2): 135–140.
Tóth, Sára and Hargita Hegyesi. 2007. Bevezetés a humángenetikába. Budapest: Semmelweis Kiadó.
Prenosi
Objavljeno
Kako citirati
Številka
Rubrike
Licenca
To delo je licencirano pod Creative Commons Priznanje avtorstva 4.0 mednarodno licenco.
Avtorji jamčijo, da je delo njihova avtorska stvaritev, da v njem niso kršene avtorske pravice tretjih oseb ali kake druge pravice. V primeru zahtevkov tretjih oseb se avtorji zavezujejo, da bodo varovali interese založnika ter da bodo povrnili morebitno škodo.
Podrobneje v rubriki: Prispevki
