PRIKAZ SEZONSTVA V ŠTEVANOVCIH V PORABJU MED OBEMA SVETOVNIMA VOJNAMA V LUČI SPOMINOV INTERVJUVANCEV
SEASONAL WORK IN THE MEMORY OF THE PEOPLE OF APÁTISTVÁNFALVA

Katalin Munda Hirnök

DOI: https://doi.org/10.3986/Traditio2004330108

Abstract

V pričujočem prispevku so predstavljeni izsledki terenske raziskave o sezonskem zaposlovanju prebivalcev Števanovcev (južni del Porabja) med obema vojnama, ko je bilo med vaščani sezonsko delo še zmeraj razširjeno. Na sezonskem delu zasluženi pridelek je bil pomemben vir za preživetje družin. Večmesečno bivanje na posestvih v različnih županijah na Madžarskem, kakor tudi v Nemčiji, je pustilo globoke sledi v spominu Števanovčanov. Pričevanja nekdanjih sezonskih delavcev so pomemben vir pri preučevanju sezonskega zaposlovanja porabskih Slovencev.

***

The paper focuses on the findings of a fieldwork research on seasonal work practices of the people of Apátistvánfalva (Števanovci in Slovenian) in the south of Porabje, an area situated in a triangle between Hungary, Slovenia, and Austria. In the period between the First and the Second World Wars, seasonal work was still a significant source of income for the local population. The time spent working in different regions of Hungary as well as Germany, which usually lasted several months, has remained very much alive in the memories of the villagers of Števanovci. Recounts of former seasonal workers and their family members represent an important source for the study of seasonal work of Slovenians from Porabje.

Keywords

sezonsko delo; migracije; porabski Slovenci // Seasonal work; migrations; Slovenians from Porabje

Full Text:

PDF

References

Boross, Marietta. 1967. Mezőgazdasági munkásszerződések Nyugat-Dunántulról. Néprajzi Közlemények 12 (1–2): 236–307.

Galgóczy, Károly. 1855. Magyarság, a Szerb Vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest.

Hirnök, Katarina. 1991. Slovenski poljedelski sezonski delavci v Železni županiji v 20. stoletju / Vas megyei szlovén mezőgazdasági idénymunkások a 20. században. V: Nemzetiség – Identítás. Békéscsaba in Debrecen: 216–222.

Kossics, József. 1828. A magyarországi Vendus-Tótokról. Objavil Csaplovics János. Tudományos Gyűjtemény V. zv.: 40.

Kozar-Mukič, Marija. 1984. Slovensko Porabje / Szlovénvidék. Ljubljana in Szombathely.

Kozar-Mukič, Marija. 1988. Gornji Senik / Felsőszölnök. Ljubljana in Szombathely.

Kozar-Mukič, Marija. 2003. Arhivski podatki o izseljevanju porabskih Slovencev pred drugo svetovno vojno. V: Lukšič Hacin, M. (ur.), Sezonstvo in izseljenstvo v panonskem prostoru. Sosedstvo Avstrije, Hrvaške, Madžarske in Slovenije. Ljubljana, Založba ZRC, ZRC SAZU (Migracije 4, 1): 111–118.

Lencsés, Ferenc. 1982. Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Munda Hirnök, Katalin. 1992. Vzroki in razvoj poljedelskega zaposlovanja med porabskimi Slovenci. Razprave in gradivo 26–27: 238–248.

Munda Hirnök, Katalin. 1997. Sezonstvo / Summásság. V: Etnologija Slovencev na Madžarskem / A magyarországi szlovének néprajza 1. Budapest / Budimpešta: 1966.

Petánovics, Katalin. 1987. A zalai summásgazda. Zalai Gyűjtemény 26: 187–203.

Sárközi, Zoltán. 1965. A summások. V: Szabó, István (ur.), A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914. Budapest: 321–381.



DOI: https://doi.org/10.3986/Traditio2004330108

Refbacks

  • There are currently no refbacks.


Copyright (c) 2019 Traditiones

Creative Commons License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

SCImago Journal & Country RankSaveSaveSave